A hagyomány nagysága
A borcsalád igazi megkülönböztető
egyéniségei az aszúborok. Ötvözik a hagyományt, az innovációt és
tökéletességet.
Fenséges borokká váltak, de gyökereikkel
ebbe a páratlan földbe kapaszkodnak.
Oremus: az idő, a
tapasztalat, a tudás és az igazi
borkészítés művészetének jutalma.
Az Aszúbor készítési eljárása nagyon aprólékos, sok türelmet
és nagy tudást igényel. Csak jó évjáratokban készítik akkor, amikor a természet
nyár végén esőt, az ősz beköszöntével pedig napsütést és szelet biztosít. Ezek
az éghajlati tényezők elengedhetetlenek ahhoz, hogy kialakuljanak a nemes
aszúszemek. A nedvességtől felduzzadt bogyók meghasadnak, héjukat beborítja a
„Botrytis cinérea" nevű penészgomba, és megindul a nemesrothadás
folyamata.
A borkészítési eljárás több száz éves menetén nem
változtattunk:
Egy gönci hordónyi (136 liter) musthoz 3, 5 vagy 6
puttony aszúszemet adunk. Az aszúszemek a musttal együtt áznak egy-két napig,
amíg meg nem duzzadnak. Ezt követi a préselés.
Az aszúszemekből nyert must új, Gönci és Szerednyei hordókba
kerül, ahol nagyon lassan, néha két hónapig is erjed. Az erjedés végén egy
leheletnyi eszenciát adunk hozzá, amit cseppenként gyűjtöttünk össze az
összepréselődött aszúszemekből.
Ezzel tulajdonképpen szimbolikusan visszaleheljük a bor „esszenciában"
megtestesült lelkét.
Az
aszúborok kis, Gönci (136 liter) és Szerednyei (220 liter) hordókban
érlelődnek. A hordók készítéséhez a borvidéket határoló hegyek tölgyfáit
használjuk. Az érlelés, a vulkanikus eredetű földbe vájt pincékben történik.
Állandó hőmérséklet és páratartalom mellett, itt fejlődik a bor 2-3 évig. Az
Oremus Aszú, palackozását követően, még évekig csiszolódik. Ekkor van
lehetősége arra, hogy elinduljon, a több évig is eltartó kiteljesedés útján